2.     Az államháztartás céljai és keretei

2.1.  Általános feltételek

A 2010-es költségvetési folyamatokat a Konvergencia programban kitűzött hiánypálya, valamint a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényben rögzített, az elsődleges kiadások alakulását és a hiányt meghatározó szabály determinálja.

A szabály alapján 2010-ben az államháztartás központi alrendszereinek konszolidált elsődleges kiadási főösszege (az uniós támogatásból és az intézmények saját bevételeiből fedezett kiadások nélkül) reálértéken legfeljebb a GDP reálnövekedési ütemének felével emelkedhet.

A hiány tekintetében a jogszabály meghatározza, hogy a maastrichti egyenlegmutatónak az előző évhez képest csökkeni kell.

A Konvergencia jelentésnek megfelelően 2010. évre az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 3,8%-ában várható.

Az előző évhez képesti hiánycsökkentési ütem követelménynek tekinthető ahhoz, hogy - a maastrichti kritériumoknak megfelelően - az államadósság GDP-ben mért arányát és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen.

Az államháztartás egyensúlyának javításával a Kormány egyúttal biztosítja, hogy Magyarország teljesítse azokat a követelményeket, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek.

A Konvergencia programban középtávra megjelölt elvek mentén elfogadott költségvetés teljesítése előfeltétele a hosszú távon fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásának. A deficit csökkentését azonban a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell, a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel összhangban meghatározott ország-specifikus középtávú cél eléréséig.

A legfontosabb cél, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához.

2.2.  Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer

A Kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban 2010-től már egyre nagyobb súlyt képvisel az állami kiadások tartós, strukturális jellegű átalakítása.